Post Mortem Kritika
8 658 Post Mortem, rendezte: Bergendy Péter, szereplők: Klem Viktor, Hais Fruzsina, Schell Judit, magyar horror, 115 perc, 2020., 16 éven aluliaknak nem ajánlott! Szellemkép A halottfotózás látszólag egy stresszmentes szakma, kivéve akkor, ha az alanyok szellemei visszajárnak reklamálni. A Post Mortem a horror műfajában próbál boldogulni, ami csak részben sikerül neki, mert egy idő után a nézőben felmerül a kérdés, van-e egyáltalán bármiféle tétje itt a borzongásnak? Az Est című napilap 1918. május 29-én Titokzatos bélgyulladás Spanyolországban címmel számolt be arról, hogy Madridban színházi előadások maradnak el a társulatok megbetegedése miatt. A magyar hatóságok és orvosok semmit nem reagáltak a hírre, magát a járvány tényét is sokan kétségbe vonták. Csak szeptember végére vált egyértelművé, hogy nem csak egy enyhe lefolyású betegségről van szó, hanem egy pusztítóan halálos világjárványról. A mozgásszabadság korlátozása szinte lehetetlen volt részben a frontról tömegével hazatérő katonák, részben pedig a határok átrajzolása miatt indult népvándorlás miatt.
- Az első magyar horror: Post Mortem kritika - YouTube
- Post Mortem-kritika: megérdemelné az Oscar-díjat a magyar horrorfilm?
- Kritika a Post Mortem: A halottak nélküli város című új Netflix-sorozatról - Blikk
- Post Mortem kritika: bármennyire is próbáltam szeretni, az első magyar horror sajnos nem üti meg a nemzetközi szintet
Az első magyar horror: Post Mortem kritika - YouTube
A magyar történelem olyan időszaka ez: "Amikor megszaporodhatnak a természetfeletti jelenségek. Ezért választottuk az első világháború utáni időszakot, a háborús veszteségek, a spanyolnátha okozta sokk hónapjait. Ebben a miliőben egy horrorfilm jól tud működni" – nyilatkozta a rendező egy interjúban. 1918 fagyos telén Tomás (Klem Viktor), – akit egy vérgőzös csata után halottasgödörbe dobtak, de túlélte – megélhetésként vándorfotósként járja a vidéket és gyászképeket készít halottakról. Bergendy filmje hitelesen idézi meg a kort, amikor a halált még nem rejtették el, az élet természetes része volt, ami mára tabuvá vált. Halott élők közé "keveredését" láttuk már Szőts István Emberek a havason (1942) című filmjében is, ahol a férj a Kolozsváron meghalt feleségét vonaton viszi haza erdélyi falujukba, hogy méltóképp eltemesse. A halott asszonyt úgy ülteti be az utazók közé, mintha élne, s az utastársak felfogják mi történik, mégsem szól senki, megértéssel elfogadják a különös helyzetet. Ez a gyászkultúra él abban a felvidéki faluban is, ahol az élők egyetértésben élnek a pajtában kiterített halottaikkal, akiket nem fogad be a fagyos föld, s ahova a tízéves Anna (Hais Fruzsina) hívására érkezik a vándorfotós.
Post Mortem-kritika: megérdemelné az Oscar-díjat a magyar horrorfilm?
Kritika a Post Mortem: A halottak nélküli város című új Netflix-sorozatról - Blikk
A láthatatlan fenyegetés magában hordozza a zsigeri borzongást, de a sejtetés fokozatos elhagyásával megölik a misztikumot, illetve ahogy itt a kísértetek felkapják, vagy marionett bábúként dobálják az embereket, egy idő után szimplán nevetséges. Motiváció gyanánt egy félmondatot hintenek el, ám valódi oknak ez édeskevés. Ugyanez elmondható a megoldásról. Tomás "utazása" az utolsó harmadban talán a leghangulatosabb szegmens, mégis, amilyen megmagyarázatlanul, egy huszárvágással lezárják a konfliktust, az minimum szemöldökfelvonásra késztet és akkor még finom voltam. Jelenetről-jelenetre szét lehetne cincálni, hogy mi hibádzik a filmmel, de elsősorban a rosszul megírt forgatókönyv a ludas, illetve olyan érzésem volt, hogy Bergendy-nek semmi kedve nincs ehhez az egészhez. Mintha a színészeket nem instruálták volna, rengeteg a kontinuitásbeli probléma, s többek közt a helyszínről is lerí, hogy egy skanzen, nem autentikus század eleji falu. Természetesen akadnak hatásos pillanatok, atmoszferikusabb részek, főleg az első harmadban, de az összkép annyira érdektelen, súlytalan, se füle-se farka hatást kelt, hogy az roppant bosszantó.
Post Mortem kritika: bármennyire is próbáltam szeretni, az első magyar horror sajnos nem üti meg a nemzetközi szintet
- Dragunov távcső használata meghívottként
- Kisz lakótelep eladó lakás
- Kritika a Post Mortem: A halottak nélküli város című új Netflix-sorozatról - Blikk
- Hevesvezekény – Wikipédia
- Elhunyt a Vörösmarty Gimnázium igazgatónője - jozsefvaros.hu
- Toyota rav4 eladó győr lease
- Telenor hálózati hiba 2021
- Simson s51n kapcsolási rajz
Eastern79 2021. 04. 04 18:01 olvasottság: 1258x Nagyon kíváncsi voltam Bergendy Péter filmjére, és hát csalódtam is meg nem is. Nagyon szeretem a hazai alkotásokat, különösen az utóbbi évek filmtermésében találni gyöngyszemeket, és bár a Post Mortem egyáltalán nem rossz film, azért találni benne néhány hiányosságot, amelyek ha nem lennének, sokkal nagyobbat szólt volna. A főszereplő Tomás ( Klem Viktor) és Anna ( Hais Fruzsina) közti kapcsolatot nem igazán tudtam hová tenni, hiszen a lány kora miatt szerelmi szálnak túl bizarr, viszont a fiatal hölgy játéka nekem kicsit távol áll a természetestől, és valahogy a párbeszédeik is kicsit mesterkéltnek hatottak. Néha úgy tűnt, mintha incselkedne a fotográfussal, néha meg az áldozat és a hős sztereotípiát próbálták erősíteni. Tomás karaktere is egészen furcsán reagált némelyik helyzetre, például a vízzel elárasztott házban csak nézelődik aranyosan, egy helyben toporogva, miközben egyre feljebb kúszik a vízszint. Ez a kuszaság abban is tetten érhető, hogy rengeteg kérdés nyitva marad, például nem derült ki, mitől ömlött a víz a falakból.
- Állatos filmek gyerekeknek
- Gyékényes szállás szép kártya
- Velővel töltött bord de
- Barbie ház tesco catalogue
- Karácsonyház gödöllő
- Könnyű kis gyilkosság
- Apró mesék forgatási helyszín
- Hajas szalon retek utca
- Kóbor jános betegsége
- Tejszínes gombas csirkemell
- Budapest térkép 1896 2017
- Iszak eszter dobrády ákos
- Matolcsy györgy fia gt
- Spar salvus víz online
- Végbélrák utolsó stadium.com
- Csaba center autómosó park
- Használt ágy eladó nyaraló
- Gerő cukrászda torták
- Meggyes lúdláb szelet
- Őszi dekoráció kültérre