Mária Magdolna Templom Miserend – Mária Magdolna Templom — Szod Maria Magdolna Templom
Nincs indokolva, csak rögzítik, hogy 1750-től Tördemic válik anyaegyházzá és Szigliget filiálé lesz. Ez utáni időkben érthetően a plébánosok bejegyzései túlnyomóan a tördemici templom történéseivel foglalkoznak a szigligeti templom épületéről csak 1893 és 1896-ból van újabb adatunk. De más forrásból van egy értékes 1877. évi dokumentumunk, amit részletesen szükséges vizsgálnunk. Több szakirodalmiadat utal arra, hogy,, … a XIX. Század végén romantikus ízlésnek megfelelően átalakították…" /Kozák K. /, vagy,, … mai formáját 1877-ben nyerte el…" /dr. / vagy,, a templom 1725-ben épült Mária Magdolna tiszteletére" /Pfeiffer János/, amelyek nem pontos megállapítások. A templomról az eddig létező egyetlen rajz a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal rajztárában található /7127 lelt. sz. /, amely a következő érdekes adatokat tartalmazza. A felirata:,, Ruine der Schlosskapelle zu Szigliget", azaz kastélykápolna romjai Szigligeten. A rajzon 1877. év szerepel dátumként. A felirat, hogy,, Ruine" azaz rom, óvatosságra int, mert a História domus-ban semmi adat nincs arról, hogy ez időben a templom használhatatlan lett volna.
- Tardosi Szent Mária Magdolna plébánia - Esztergom-Budapesti Főegyházmegye
- A son
- Mária Magdolna-templom (Szárliget) | Miserend
Tardosi Szent Mária Magdolna plébánia - Esztergom-Budapesti Főegyházmegye
A jelenlegi rajzi anyagból azt nem lehet pontosan megállapítani, hogy a kórust alátámasztó pilléreknél volt-e a korábbi templom nyugati határoló fala, vagy a szentélynél, a boltív indításánál találjuk meg az eredeti falakat. Mindkét eshetőséget rajzban ábrázoltam. A templom korábbi és mai szélességi méretei megegyeznek, sőt a falvastagság is azonos, azaz az északi és déli fal ezek szerint eredetiek, középkoriak! Vajon megvannak-e a középkori ablakok a vakolat alatt? Az, hogy a boltozat miatt falpilléreket építettek a falakhoz, természetesen statikailag volt szükséges. A szentély ilyen mértékű átalakítása meglehetősen rejtélyes. A nyújtott szentély a ferenceseknél a misézésük rendi követelménye volt, vagy számtalan példa van arra, hogy a barokk korban gyakran a kegyúri szék elhelyezése miatt készültek így a terek. Szigligeten egyik állítást sem tudjuk teljes egészében alátámasztani. Találatok: 13636
A son
Az elmúlt évtizedekben a templom ugyanis két főút kereszteződésében kialakított szigetre került, a teher- és személyforgalom teljesen körbefogja a templomot, veszélyetetve az épület állagát és szépségét. A templom alaprajza a római jezsuita Il Gesu templom népszerű típusát követi. A két torony között két pilléren nyugszik az orgonakarzat, a hajót három-három oldalkápolna bővíti. A kissé megnyújtott egyenes záródású szentély északi oldalán a keresztelőkápolna, a déli oldalon a sekrestye található, mindkettő felett egy oratórium van, szentélybe nyíló ablakokkal. A templom külső homlokzatán a felső szoborfülkében helyzkedik el Szent Mihály szobra. Két alsó fülkében - a templom és a város védőszentje - Szent Mária Magdolna, illetve a feltámadt Krisztus szobra látható. Három kőfaragvány is díszíti a homlokzatot: középen Isten szeme, kétoldalt Padányi és Koller püspökök címere látható. A templombelsőben a védőszent életéből vett jeleneteket ábrázolják a freskók. A mellékoltárok festményei közül kiemelkedik a Szeplőtelen Fogantatás gyönyörű ábrázolása.
1997-2007 között ismét Szárhoz tartozott. 2007-ben lett Bicske filiája.
Mária Magdolna-templom (Szárliget) | Miserend
- Mária Magdolna-templom (Vérteskethely) | Miserend
- Miserend a Plébánia területén
- Római Katolikus templom
- Mária magdolna templom miserend szeged
- Üvegfólia iphone 11 pro
- Mária Magdolna Templom – Mária Magdolna-Templom (Egyértelműsítő Lap) – Wikipédia
- Magic tracks autópálya 2
- Mária magdolna templom miserend a mi
- Bicske – Szentháromság plébánia - Székesfehérvári Egyházmegye